Évekkel ezelőtt kiolvastam a Prágai kocsmakalauz című könyvet. Annyira izgalmasan volt dokumentálva a kocsmatúra kaland, hogy akkor elhatároztam, hogy ezt testközelből meg fogom nézni, azonban nem vagyok egy nagy ivó, a sört meg nem is szeretem, így nem tepertem szállást foglalni. Most mégis úgy alakult, hogy Prágába utaztunk pár napra. Ha már ott voltunk, természetesen megindult a kocsmatúra is.

Indulás előtt utánaolvastam, hogy mi fog rám várni, ha ott lebzselünk, mert a barátaink, akik már jártak Prágában, leginkább csak a sörözést emelték ki, de most már értem, hogy miért. A Booking szállásfoglalás mindig lutri, még ha a visszajelzéseket el is olvasgatjuk, de sikerült jól választani.  A bőrönd mellett a rollerem is velünk utazott, minden adott volt, hogy jól érezzem magam.

Összegyűjtöttem 7 dolgot, amit Prágában tapasztaltam:

1, A kocsmák felszolgálói nem igazán csípik azt a vendéget, aki rostos üdítőt kér. Vagy csak én voltam ellenszenves, mert mindig valami olyat kértem, ami nem volt. Például peach. Az nincs. Apple vagy Orange – ne tessék válogatni, tessék gyorsan választani. Egyébként a nevemmel is gondban voltak…vagy az akcentusommal? 

2, Hrabal törzshelyén, az Arany tigrisben akkor is hozták elébem a sört, ha nem is kértem. Nagy volt a pörgés, és ha meglátták, hogy üres a korsó előttem, kérés nélkül már jött is az újabb adag. Csak győzzem inni. Nem győztem. Pedig Hrabal munkássága előtti tisztelgésem jeléül megpróbáltam legyűrni a felét legalább. Üres asztal sehol nem volt már délután sem, így odaültünk egy kb. hetvenéves férfiakból álló asztaltársasághoz. Örültünk egymásnak, de egy kukkot sem értettünk egymás beszédéből. Ők nem beszéltek angolul, én meg csehül álltam az anyanyelvükkel. Mindenáron koccintani akartak, ám legyen.

 Itt Clinton is megfordult annak idején Havel kíséretében. Természetesen, Hrabal is itt volt éppen…akkor is.

3, Mindenhol van valami látványosság, bármerre is indultunk. Ez nagyon jó dolog, mert így a 20 km-es séta se kottyant meg. Igen meglepődtünk, amikor átlagos épületnek álcázva egy többszintes bevásárlóközpontot találtunk. A Vencel tér (Václavské náměstí) viszont nem varázsolt el.

4, Elektromos rollerrel is lehet járni a várost, de a tömegközlekedés is kiváló. Mind gyakoriságban, mind útvonal tekintetében. Villamosoztunk, metróztunk, és mivel a saját rollerem is nálam volt, rollereztem is jó sokat.

5,  Az általában nagyon hangulatos kocsmában inkább a férfiak voltak, a nőket kávézókban láttam csoportosulni. Hrabal törzshelyén anno a kocsmatulaj aprópénzt adott a betérni kívánt nőknek, hogy szakadjanak le a férjeikről, és inkább moziba menjenek. Egy másik kocsmában megállítótábla javasolta a shoppingolni vágyó nőknek, hogy adják be a férjeiket a “megőrzőbe”.

6, Nagyokat lehet bolondozni. Feldobja az ember hangulatát, ha beöltözött figurákkal találkozik, illetve számos mozifilm helyszínéül szolgált Prága. Megtaláltuk a Mission Impossible filmből ismert Károly híd oldallépcsőjét, és az Óváros tér is feltűnt a Tripla X-ben (xXx). Újrajátszottam.

7, Prága kiváló helyszín azoknak is, akik romantikázni szeretnének. Vagy csak egy profi ázsiai masszázsra vágynak. Van itt minden.

Ha hashtegeket szeretnék használni a kirándulás jellemzéseként, akkor ezeket írnám be:

#

drága autók, csinos nők, vidám férfiak, hidak, hajók, sok víz, még több sör, kolbász, egy sor nevezetesség, elektromos roller, színes nemzetiségű turistacsoportok, régi és új villamosok, kényelmes metróülések, knédli, Billa, Hrabal, Kafka, Planetárium, Zoo, luxus, történelem… és a végére… #prágamenő